Most estem le a képernyőről, úgyhogy megírom, amíg friss az élmény. 

Kalandra fal. Eddig elkerültem, nem szoktam hazaérni időben. Most viszont betegen fetrengek itthon, gondoltam, megnézem. Hiba volt.

Persze sejtettem, hogy nem egy LÖIM, na de nyílt szoftpornóra se számítottam este hétkor a pofámba bele. Tényleg itt tart az ingerküszöb, hogy már csak ezzel lehet átugrani? Látszik, hogy lemaradtam a fősodortól. 

Virág, amint erotikusnak szánt virsliajkaival kinyöhögi a következő fal nevét. (Vajon a sminkje szándékosan nem engedte látni a szemét? Ha van egy csepp önbecsülése, igen.) A testhezálló dresszek. És a figurák, pózok, a vonaglás a széken, meg a kísérőszöveg. Hogy szájrakapni, meg térdelj elé, meg mittudoménmég-mi.

Nem, ez szerintem nem sikamlós volt, hanem durva és megalázó. Pedig például Südi Iringót eddig értelmes, tehetséges csajnak tartottam. (Már amennyit láttam belőle, de ha jól emlékszem, képes volt három összefüggő mondatra egymás után.) Ennyire nem fizet a táncművészet? És Katus Attila? Sem az edzősködés, sem a cipőbolt? (Ha nem volnék update, sajnálom, nem is érdekel.) Fiúk, lányok, mennyi az, amiért ti is? 

Viszont legalább megtudtam, ki az a Dundika. Vessetek meg, de idáig azt hittem, tényleg dundi. 

Nem, nem kell tévé, köszönöm. Inkább meghallgatom az esti mesét a rádióban.