A sztorihoz tudni kell, hogy én mint megváltozott munkaképességű munkavállaló, egy nonprofit szervezetnél dolgozom, internetes távmunkában.
Tavaly július óta megtapasztalhattam a bértámogatás előnyeit és hátrányait is.
Röviden arról van szó, hogy az állam megfinanszírozza azoknak a fogyatékkal élő embereknek a bérét, és járulékait, akiket alkalmazásba vesz egyéni vállalkozó, nonprofit szervezet, egyesület, stb. Ez persze nem túl egyszerű, hiszen millió feltételnek kell hozzá megfelelni, ráadásul rengeteg papírmunkával is jár az akkreditáció.
/ Lásd még: 177/2005 (IX.2) Korm.r. a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásához nyújtható költségvetési támogatásáról /
A lényeg, hogy több különböző feltételsoron átverekedve magad, 40-100%-os mértékig lehet megkapni a támogatást, ami még 100% esetén sem haladhatja meg (havonta) a tárgyévet megelőző második év - a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett - nemzetgazdasági éves bruttó átlagkereset egytizenketted részének 60-120%-át (ez a munkakör betöltéséhez szükséges szakképzettségtől függ.) Tényleg nem túl egyszerű.
Összefoglalva: a fejedre eső bérköltségnek (ami összegszerűen kijöhet a két év előtti bruttó átlag 60-80-120%-ára) a 40-50-100 százalékát az állam állja. A legkevesebb az átlagbér 60%-ának megtérített 40%-a, és legtöbb eszerint az átlagbér 120%-ának megtérített 100%-a. A dologban még az is frankó, hogy a fogyatékkal élő személy mellé fel lehet venni segítőt is, aki után szintén meg lehet igényelni ugyanezt a bértámogatást.
Aki még tudja követni, tovább olvashat. :-)
Ezek voltak eddig azok a részek, amik a neten az akkreditáció alatt több oldalon, nyilván igényesebben megfogalmazva vannak fenn.
Mik is az előnyei?
1. Ha valaki tényleg aktívan, értelmes munkát végeztet, akkor a haszon, vagy profit, amit az ilyen személy munkája hoz, az tényleg teljes egészében haszon, hiszen nem ebből kell a fizetést meg a járulékokat finanszírozni.
2. Ha tényleg normális munkavégzés zajlik, azaz nem gombválogatás, az ilyet végző ember úgy is érzi, hogy dolgozik, tagja a közösségnek, a munkájából haszon származik, szóval önbecsülést is teremthet.
De megvannak ám ennek a hátrányai is. A bértámogatást nem azonnal utalják, az átfutási idő legalább egy, de gyakran két, sőt előfordul, hogy három hónap. Ezt az ember persze tudomásul veszi, adminisztráció, kiutalás, beutalás, átutalás, a jószándékú munkáltató, szerencsére az enyém ilyen, fogát szíva ugyan, de a járulékokat kifizeti előre (értsd: meghitelezi az államnak), ilyenkor ugyan nincs bérfizetés, de aktív munkát gyakran nem is várnak el. Aztán beindul a dolog, és jönnek a pénzek, ha néha akadozva is. Bürokrácia, mit csináljunk.
Ami viszont most tényleg felháborító volt, hogy a karácsony utáni kifizetések is csúsznak, hiszen állítólag leállások és szabadságolások vannak a munkaügyi központban.
Tényleg?
Vajon a banknál, ahol a lakáshitelünk van, miért nincs ilyen?
Decemberben két hónap törlesztőjét is utalni kellett, mert a havi törlesztés fordulónapja hónap legelején van, vagyis a decemberit elutaltuk másodikára, a januárit meg, az újévi munkanapátrendezések miatt, harmincegyedikére, ugyanis a bank szigorúan a lejárat előtti utolsó munkanapra szeretné már ott tudni az összeget - amit mi ugyan el is utaltunk, de a bankszünnapok miatt nem ért oda, bezzeg az sms egyből jött, hogy elmaradásunk van.
A számlák befizetésekor miért nem lehet arra hivatkozni, hogy "bocs, de leállás volt Önöknél is nem?"? Eddig egyetlenegyszer láttam olyat, hogy a számla kifizetési határidejét maguktól meghosszabbították, ez egy villanyszámla volt, amit technikai okokból nem tudtak idejében kiküldeni. Egyébként fizetni kell, mint a katonatisztnek, mert, ha nem, akkor felszólítás, meg behajtócég, meg irgum-burgum.
Összefoglalva, én persze jó polgárként hitelezzek az államnak, mert az üdvös, és úgy sem tehetek mást, az állam vigyáz rám, óv, véd, és csak a javamat akarja, főleg, ha én odaadom neki.
