Mert azt már le se mertem írni tegnap, hogy amikor hazaértünk az állatkórházból, Zirától, Reno kilőtt a kapun - és bele a nagyvilágba. Hívhattam én, rám se hederített, bódorgott az autók között, végül a szerelőműhelyben kapták el a grabancát, fél utcával arrébb. A közepes infarktus, az befigyelt.
Zira különben jól van, már áll a lábain, sőt, néha azt is elfelejti, hogy melyik a fájós, és akkor azon ácsorog egy darabig, és a másikat emeli szenvedő arccal a magasba. Hüle :-D (A kórházban már csak úgy emlegették, mint a "kis vörös")
Ma meg beszereztünk egy kóbor kutyát. Nem örökbe, csak amíg el nem tudják vinni a Szíriuszba. Itt kolbászolt a főút mellett, kaját kunyerált a buszra váróktól - épp, mint ahogy, egyébként, megálmodtam. Gyorsan összeszedtem, most benn van a verandán. Sajnos, komolyan megmorogta Renót, és nem hiányzik mindennek a tetejébe egy verekedés pár harapott sebbel, inkább elzártam őket egymástól.
A Sirius Alapítványtól azt ígérték, még délután átveszik, én meg csinálok tacepaót, és körbe kirakom Parkvárosban. Remélem, Berci (minden zsemle labit és goldent Bercinek hívnak, ez meg ráadásul tényleg fiú is) visszakerül a gazdájához. :-)
