Ez, kérem, egy magánőrültekháza...!

Jelentem, meg van tervezve az esküvői ruhám. Ja, mert október harmadikán férjhez megyek. (Zsófi, ezt ugye nem olvastad el, neked személyesen akarom elújságolni, ha egyszer össze bírunk találkozni?!) 

Szóval a ruha igazából már nagyon régen megvolt, vagy tizen... na, sok éve. Ágnessel terveztük meg még a red portable időben. Sokáig egyeztettünk, és végül arra jutottunk, hogy a legjobb lenne rövid, puffos ujjal, térdig érő kesztyűvel. 

Igen, most nosztalgikus (értsd: idétlen) vigyor ül az arcomon. És hogy felébredjek, megyek és kipucolom a zuhanytálcát. 

hol lehet egyszerű, elegáns, nemcsicsás, nemfehérarany EZÜST karikagyűrűt kapni Pesten?  

Mazsolánál láttam  a legújabbat:

és persze nekem is muszáj volt... 

folytattuk a kerítést.

A vadrózsának mennie kellett: sírva daraboltam, de mindenki azt mondta, hogy a gyökeréből kihajt újra, ki se lehet majd irtani. Ekkora kupac maradt belőle: :-(

Aztán a fiúk találtak a földben egy fél betonszarkofágot, ezt: ketten emelték ki, puszta kézzel. Jogos a diadalmas póz.

 Később a kutyák is beálltak segíteni:  

Hát - így. :-)

ezt írta ma fél hatkor az index: 

Az egészségügyi miniszter azt is bejelentette, hogy mivel Magyarország a Európában egyedülálló módon rendelkezik kellő biztonsági felszereltségű laboratóriummal, 8-12 hét alatt képes a nem legyengített, "vadvírusnak" nevezett fertőzőképes kórokozóból oltáshoz szükséges ellenanyagot gyártani. Az egészségügyi hatóságok már kértek vadvírus-mintát, és pár napon belül eldőlhet, hogy kapunk-e. Ellenkező esetben a genetikailag legyengített (reverz-genetikai) verzióból kell majd ellenanyagot gyártani, ami azonban 2-3 hónapig is tarthat. 

Na jó, gondolom, a második esetben a reverz-genetikai változat kézhez kapásától indul az óra... 

jelenleg így nézünk ki: 

avagy a "kerítés" hátul szét van szedve végre. Holnap beássuk az új alapjait. Ígérem, csinálok fényképet is a hadszíntérről meg magunkról mint fizikai munkásokról, csak már sötét van. 

A kandúr észre se vette, hogy hiányzik valami - egészen addig, amíg a két kutya egyszerre NAGYON közel nem ért... :-D

Most amíg az új rács a helyére nem kerül, azon fogok parázni, hogy a kuttyok ki ne lógjanak hátul. Bár a korábbi barikád mozdítható elemeit már átvonszoltam Ottó kerítéséhez, nehogy arra próbálkozzanak még egyszer. 

Nyüssz... 

Csabi holnap legénybúcsúba hivatalos - én meg lehet, hogy kiviszem a hálózsákot és a kutyákkal alszom...

minden nap egy újabb falat. 

Kaptam nem olyan régen egy fél munkakört a sajátom mellé. Egy fontos lánynak (a továbbiakban FL) kellett ki- és besegíteni események előtti és utáni dokumentáció elkészítésében, magyarul altitkárkodni. 

FL sajnos olyan, mint én, az Ars Magicában simán megkapná a "hallgatag mester" hátrányt, vagyis inkább megcsinálja maga, mintsem elmagyarázná, ha meg kérdezek, harap. Ezt még meg is értem. De ez oda vezetett, hogy jóformán véletlenszerűen kiadott feladatokat oldottam meg próba-hiba módszerrel. Oké, egy idő után nagyjából rájöttem, mit hogy kéne.

Amiért viszont lehúztak az éves teljesítményértékelésben (az egész tavalyi évesben emiatt, ami már idén történt, bassza meg!!) és amiért végül visszavették a bizalmat, azt nem értem, nem és nem értem, nem bírom érteni. 

Merthogy sok hibát csináltam bizonyos fajta dokumentumokban - és ezt nem FL mondta, hanem egy Főnök, aki a papírokat végül kapta. 

Kétségtelenül tudom, hogy olyan dokumentum (amúgy semmi más sem) az én kezemből ki nem ment anélkül, hogy FL meg ne nézte és át ne írta volna. Láttam a végleges változatokat a megosztott mappában (az aláírt szkennelt példányokat), elég alaposan átgyúrt mindent, és a Főnökök csak ezt a változatot kapták. 

Egy magyarázat kínálkozik: FL eladta a hibáit az enyéimként. De én okleveles naiv vagyok, és ezt nem hiszem. Már csak azért sem, mert FL régóta végzi ezt a munkát mindenki megelégedésére, és annak ellenére nem, hogy korábban volt már olyan e-mailváltásunk, amiben két órával korábbi levele tartalmát simán "elfelejtve" beközölte, hogy én vagyok a hülye és én kevertem össze a dátumokat, ennél pontosabb munkavégzést vár (most nem állok neki kikeresni, hogy írta pontosan, mert minek). Biztos ez is valami félreértés. 

A közvetlen főnökömnek persze mondtam, hogy azokat nem én írtam. De ő csak széttárja a karját, mert a Főnökök neki is felette állnak, és FL az, akinek hisznek. Bizonyítani nem tudok semmit, hisztizni nem állok le, csak magamnak árthatok vele. 

Most viszont megyek hányni meg köpni a világra. 

jajnekem...

valaki számolja ki, hogy én, a gyakorlatlan és edzetlen mennyit is tekertem ma...? Megvolt a duplamass? 

Azzal kezdődött, hogy nagyon-nagyon kinevettem a kutyákat. Ők hivatásszerűen megugatnak mindenkit, aki két kerékkel jön, biciklin vagy motoron. Erre én fogom magam, kitolom a sufniból a bicajt és elindulok vele...?? El se kísértek az udvar sarkáig a kerítésnél, mint szoktak, csak ültek, ahol hagytam őket, és teljesen egyformán kiült az arcukra, hogy ők ezt most nem értik, de nagyon nem... :-D

Parkvárosból a vasútra csak lecsorogtam, az nem számít. Utána (már Pantherrel) Kelenföldről a Tabánba, mondjuk, hogy a legrövidebb úton. Aztán végig a masson, ami tök jó volt, fel se tűnt a távolság-része, majd ki megint Kelenföldre (itt csaltam, nem a bringaúton mentem, hanem a Thököly úttól a piroshetes vonalán a járdán, bocs, Panther, te kiváló tippet adtál), aztán a vasútról fel a Daróci útig. Igaz, itt már csak kézenfogva sétáltunk Christine-nel. 

// Christine a bicikli. Vén, ütött-kopott, helyenként (váltó, fékek) új színfoltokkal, mint amikor Arnie Cunningham elkezdte felújítani a Plymouth-t. //

A kezem és a fenekem fáj. Most. Hogy holnap mi lesz...? 

Most megyek a forró víz alá, aztán kérek lazító masszázst. Holnap meg munka megint. Brrr. 

Ja, a képen azok ott mi vagyunk, igazán és hitelesen. Aki nem hiszi, járjon utána. :-D 

Nagyon-nagyon rosszat álmodtam.

Hogy jött a fehérvári főbérlőnk, a Madarász, mert a házunk az álomban az övék volt, minden felszereléssel és bútorral, és közölte, hogy az egyik barátja megvette a kecót, csomagoljunk és húzzunk - estig találjunk más helyet.

Ők is nekiláttak kiköltöztetni a holmikat, hogy estére már jöhessen az új tulaj, a bútorokat rakták ki a kertbe, a fényképeimet, kézirataimat,  papírfecnijeimet mellé, hogy csak vigye a szél. Engem közben a közüzemi számlák befizetési bizonylataival nyaggattak, úgyhogy még csak ki se szaladhattam összeszedni őket. 

Amit nem tudtam álmomban, az az volt, hogy ha ezt a házat csak béreltük, akkor mire is ment el a hitelösszeg, amit nyögünk. Persze, senki se tudta, álom lévén. És akkor kezdett eluralkodni rajtam a pánik, hogy hová is fogunk menni és miből, hogy minden vagyonunk az árok szélén, hol fogunk aludni az éjjel - és főleg hogy mi lesz a kutyákkal. 

Szerencsére amikor már nagyon bőgtem, felébredtem.

Lehet analizálni :-) 

Mindenki a vendégem egy nagy szelet meleg, foszlós kalácsra :-) frissen sütöttem, ragyogó sötétbarna a héja, vajsárga a tésztája, ha megtöröd, illatozik és gőzölög :-D 

A citrom egy kicsit hiányzik belőle most, de sonkához esszük. Van főtt kolbász is, retek, paprika, paradicsom, hagyma, uborka, tojás. Tojásból van festett is, hagyma héjával, szebb lett, mint a tablettás és nem kell utána konyhát se meszelni. 

Már elmosogattam, úgyhogy gyertek bátran :-) 

Most voltam kint megszámolni az orrokat lefekvés előtt (megvolt mind a négy) és végignézni a kerítést, nem aknázták-e alá (nem) - és a Janiék felől a drótkerítés mellett találtam két kőtáblából kivágott meztelen talpnyomot, vagy térdig érő méretben. Az egyikbe "bigfoot", a másikba "yeti" van vésve, szóval aláírottak, hitelesek. 

Bár az Öregjani dobott már át hozzánk nyúzott nyúlbundát is korábban, ezt mégse hiszem, hogy így kaptuk volna. Val'sz'eg apósom talicskázta ide. Valahonnan, valakitől, valamikor, valami okból. 

Már nem is várok állandóságot, és nem idegesít fel, ha az udvarunkból egyszer csak eltűnik valami, vagy megjelenik ott valami újdonság. De azért yetire nem számítottam. 

Poén nincs, még nem tértem magamhoz. Szerintem mostanában nem is fogok.

 

Azt hiszem, bőven ideje, hogy kivegyek egy hét szabadságot...
Péntek este felcsíptettem a függönyre a két türkiz medált, hogy majd jól megáztatom őket a holdfényben, esetleg macska vagy bagoly is megnézi őket, szóval boszorkányosan megtisztulnak.
Vasárnap függönyt mostam. Igen, a láncokkal együtt. :-(
Valaki vállalja a gyámságot?
 

Három dologra keresek kitartó önkéntest:

 - aki eljön velem Braille-tanfolyamra (Csabi nem ér, ő már rég tud brejül);

 - aki diétázik velem (diéta típusa később egyeztetendő);

 - és aki a leendő új alakomra való ruhákat bevásárolja velem.

Jelentkezéseket folyamatosan fogadok.  

Macskáslánynál olvastam megjegyzéseket holmi titokzatos összejövetelekről a pincében - és persze minden szerepjátékos emlékem azonnal lecsapott rám. 

M.A.G.U.S.-sal kezdődött, D&D-vel, majd AD&D-vel folytatódott, közben volt Túlélők Földje meg Hatalom Kártyái is, aztán egyre nagyobb adagok kellettek, következett az Ars Magica, a Shadowrun, a Vampire, a Call of Cthulhu. És volt, hogy sírva röhögtünk egy-egy beszóláson... 

A jegyzeteimből: 

Ismét meg kellett állapítanom, hogy pocsék háziasszony vagyok: a porszívómat beszőtte a pók...  

Egyszer messze és régen volt egy ihletett vitám  - amit ostoba módon elmulasztottam lejegyezni, és persze elkopott azóta. 

Arról szólt, hogy a mű az értelmezésben önálló életet kap-e, akár egészen addig, hogy olvasatonként új mű jön létre - vagy nem.  

Ha erre jár, üzenem a vitapartneremnek:  megköszönném, ha eljuttatná hozzám a vonatkozó emlékeit. 

Ígérem, semmi több.

Tegnap meghalt Hisztika (a - vélhetően lány - papagáj.) Nem tudjuk, mi lelte, a röpde aljában találtam holtan. Arra gyanakszom, hogy valami zaj halálra rémítette szegényt.

Reno reggelre kelve rájött, hogy ő simán át tudja ugorni azt a "kerítést", és még vigyorgott is hozzá.

A lánycica alighanem tele van kiscicákkal, még akkor kellett volna ivartalaníttatni, amikor Zirára figyelt a világ.

Mi jön még?

A pókok egyelőre köszönik, jól vannak.
 

hát persze, hogy a kutyák.

Itt az ideje az úgynevezett "hátsó kertbe" vezető úgynevezett "kerítés" kicserélésének. De most már tényleg. 

A telekből egy szelet le van választva, ez a "hátsó kert". Eredeti célja szerint veteményes és tyúkos, most szemétdomb. A belső kerítés alapja jelenleg rendes kerítésdrót, immár azonban csak nyomokban. A lyukakat a következők fedik be és / vagy tartják össze: 2 db. kerti asztal 3 db székkel, mintegy 5 négyzetméter farostlemez különböző méretú és alakú darabokban, egy vaslétra, néhány szálvas, egy beépülő vadrózsabokor (az egyetlen, ami maradhat, már csak azért is, mert távol tartja a vámpírokat), tízkilós sziklák nehezéknek, kábé húsz tetőcserép, egy grill-állvány... kihagytam valamit? Reggel megnézem. 

Egy időben (akkor még gyerek voltam) az volt a célom, hogy híres legyek és gazdag.

Később rájöttem, hogy akar a fene híres lenni, még a végén celebnek néznek - persze a gazdagság nem jött volna rosszul.

Még később (néhány éve) felismertem, hogy mesélni szeretnék, és ha ezért egyszer talán majd pénzt is kapok, annál jobb.

Az elmúlt szűk két évben létrehoztam, feltápláltam, felismertem és lebontottam saját kylkhor-omat, kis híján saját magamat is vele együtt. (Ez valószínűleg kölcsönös volt; egyszer jó volna megtudni.)

Most már folytathatnám a mesélést, de nem nagyon megy, mert tele van az udvarom elolvasatlan kéziratokkal. És amíg azokat valaki el nem viszi onnan, el nem olvassa, nem tudom hová rakni az újat - amitől viszont nemsokára szétdurranok, apró rémcafatokra és pici, éles csontszilánkokra.

Szóval a hiszti magja a következő: itt vagyok, kész vagyok, haladnék, osztogatnék, valaki legyen már kíváncsi rá - á - á - ám!!!

Kaptam linuxot, debiant. Azt mondjuk nem tudtam eddig, hogy az nem deb-i-án, hanem deb-á-jen, mert a Debra és az Ian nevekből lett összerakva.
Egyelőre tetszik, bár folyamatosan észben kell tartanom, hogy ne keressen a sajátgépet meg azon belül a meghajtókat és mappákat - itt minden csak egy mappa.
Az open office-szel hosszas összeszokásnak nézünk elébe, azt már látom, de pl. nagyon tetszik a több munkaasztal, az ablakok felgördítése - kábé eddig jutottam mostanáig, de már késő van.
És persze a kínlódsz is fenn maradt, hogy a Prehistorik is futni tudjon valahol :-)

www.wordle.net